logo         

» Kéménybélelés

Kéménybélelés

A kéménybélelés jelenti a kivitelezési munkák csúcsát. A megfelelő minőséghez szaktudásra, több éves tapasztalatra és gondos odafigyelésre van szükség. Elengedhetetlen továbbá a szakember precizitása. Már a tervezés folyamán temérdek körülményre kell odafigyelni. Ezek közül a legfontosabbak:

  • a hő- és áramlástechnikai igény,
  • a füstgázcsonk mérete,
  • a kémény belső mérete (beleértve a hosszúságot és a szélességet is),
  • az esetleges elhúzások mértéke,
  • és, ami a legfontosabb, a kéményhez csatlakoztatott eszköz teljesítménye és típusa (gáz- vagy szilárdtüzelésű).

Amennyiben ezeket számba vettük, kiválasztható a kéménybélelés legbiztonságosabb és legideálisabb módja.

Néhány szó a kéményekről

A kémény egy olyan csatorna, ami az égéstermékek, füstgázok elvezetésére szolgál, és össze van kapcsolva valamiféle égéstérrel. A kémény funkciója emellett az is, hogy a fokozott légáramlás révén katalizálja az égési folyamatot. A kémények működési elve megegyezik a közlekedőedényekével. A kéményben az égés nyomán keletkező gázok, mivel hőmérsékletük magasabb, könnyebbekké válnak a kéményt körbevevő levegőnél. A rendszer egyensúlyra törekszik, így keletkezik az égést elősegítő huzat.

Ugyanakkor az, ha az égéstermékek túlságosan magas hőmérsékleten kerülnek a kéménybe, az hőveszteséget okoz, és gazdaságtalan. A kiváló huzatú kéményeknél is elmondható, hogy a beáramló füstgázok kb. 250 (szilárd tüzelésnél), illetve 150 fokosak (gáztüzelésnél) – de ezt még sok más tényező (pl. a levegő páratartalma, a légnyomás, a szél iránya és erőssége) befolyásolhatja.

Ha a környezet hőmérséklete meghaladja az épület falának, illetve a kéménynek a hőmérsékletét, ez ahhoz vezethet, hogy a kéményben nem keletkezik az égéshez megfelelő áramlás. Ebben az esetben javasolt nagy óvatossággal, szelőztetés kíséretében, fokozatosan begyújtani, hogy a kémény ne melegedjen fel hirtelen, majd csak ezt követően kapcsoljuk a fűtőberendezést a kívánt fokozatra.

Miért szükséges a kéménybélelés?

Amióta az ember fűti a saját lakóterét, az égéstermékek maradéktalan kivezetését is meg kell oldania. Ez nem volt mindig egyszerű, a hagyományos kémény működése ugyanis nagymértékben alá van rendelve az aktuális időjárási viszonyoknak. Ráadásul a kémények szükségszerűen elhasználódnak az égés során keletkező káros anyagok elvezetése során. A kéménybélelés annál is inkább indokolt napjainkban, mivel az egyre korszerűsödő gázkazánok egyre alacsonyabb hőmérsékletű égéstermékeket bocsátanak ki. Minél alacsonyabb ezeknek a füstgázoknak a hőmérséklete, annál könnyebben csapódnak ki a kémény belső felületén.

Az égéstermékek savas kémhatással rendelkeznek, ami miatt a kémény szerkezete meggyengülhet. Egy nem – vagy nem megfelelően – bélelt téglakémény esetében a kondenzált égéstermék károsítja a habarcsot, ami miatt a téglák elmozdulhatnak, és akár a kémény dugulását is okozhatják. Ebben az esetben az égés során keletkező szén-monoxid visszaáramlik a lakásba, ami komoly veszélyeket rejt magában. A kéménybélelés ezt megakadályozva védi a lakók egészségét és biztonságát.

A kéménybélelés során felhasznált anyagok és alkalmazott technológiák

Számos különféle technológia és anyag áll a rendelkezésünkre, azonban a kéménybélelés megfelelő kivitelezési módszerét minden esetben a tüzelési technológia ismeretében kell meghatározni. A kéménybélelés során használható alumínium vagy koracél, turbós kémény esetében műanyag. Fa- és gáztüzelésnél Furánflex alkalmazása is a lehetőségek között szerepel. Fontos, hogy mindig szem előtt tartsuk a savállóságot.

Hogyan zajlik a kéménybélelés?

A kéménybélelés első lépéseként kivéssük a bekötő és az alsó tisztító idom pontos helyét. Ezt követi a béléscső méretre szabása, majd bevezetése a kéménybe. Ha ezzel megvagyunk, a helyére rakjuk a fentebb említett idomokat, amiket aztán összekötünk a béléscsővel, és végül rögzítjük is őket. A rögzítés után a falazat helyreállítása és a füstcső bekötése következik. A kéménybélelés lezárásaképpen felhelyezzük a kéménysapkát.

 

NWNkZTViMj