Miért van szükség a téglakémények bélelésére?

A kémények bélelését a földgáz és a gáztüzelésű fűtőberendezések elterjedése indokolja. Korábban ugyanis a szénnel, fával vagy olajjal fűtött kazánok, kályhák esetében, ha a kémény eldugult, azt egyértelműen jelezte a lakótérbe bejutó sűrű füst. A gáz azonban másképpen ég, égésterméke színtelen és szagtalan, miközben rendkívül mérgező. A szén-monoxid ráadásul a vérbe kerülve rövid idő alatt fulladást okoz.

Lényeges különbség az is, hogy míg a fent említett tüzelőanyagok füstjének hőmérséklete magas, a gáz égéstermékei jóval alacsonyabb hőmérsékletűek. Ezért könnyebben kicsapódik az égési folyamat során a víz, amiben feloldódnak az égéstermékben található anyagok. Ezáltal a keletkező kondenzátum savas kémhatású lesz, ez az erősen maró folyadék pedig kikezdi a béleletlen téglakéményt. Főleg a téglákat összetartó habarcsot roncsolja a keletkező savas folyadék. Ennek következtében a téglák kilazulhatnak, beleeshetnek a kéménybe, így akár el is tömíthetik azt. A meggyengült habarcs következtében kialakuló réseken pedig az égéstermékek, például a szén-monoxid visszaszivároghatnak a lakótérbe. Erre a megfelelő anyagok felhasználásával végrehajtott, szakszerű kéménybélelés a megoldás.

FIGYELEM!

Nagyon fontos, hogy ha béléscsövet, illetve szerelt kéményt választ, előzetesen ellenőrizze, hogy a kiválasztott termék anyaga ne egyszerű, rozsdamentes acél, hanem saválló acél legyen! Az előbbit ugyanis a savas kémhatású égéstermékeknek, illetve a lecsapódó savas pára roncsolják. Ha a kéményhez kapcsolódó fűtőberendezés vegyes tüzelésű, a kémény anyaga csakis saválló acél lehet. A nálunk elérhető termékek alapanyaga is ez, anyagminőségi számuk W.NR. 1.4301 / KO 33 /A304, anyagvastagság: 0.8 mm.

Ha elmulasztjuk a kéménybélelést

A modern gázkazánok az eddiginél alacsonyabb hőmérsékletű égésterméket termelnek, így az könnyebben csapódik ki a kémény belsejében. Ez az erősen savas kémhatású folyadék roncsolja a habarcsot, ennek következtében kilazulhatnak a téglák, és a kéménybe esve annak dugulását is okozhatják. Ráadásul a kémény átázhat, illetve az égéstermékek visszajuthatnak a lakótérbe. Mindez kivédhető a kéménybéleléssel. Fontos, hogy ezzel megbízható céget vagy vállalkozót bízzunk meg, amely birtokában van a megfelelő technológiáknak és szaktudásnak, és jó minőségű alapanyagokat használ.

Mikor válasszunk szerelt kéményt?

Elsősorban akkor ajánljuk ezt a megoldást, ha az épülethez tartozó kémény túl szűk keresztmetszetű, vagy ha az újonnan beüzemelt kályha vagy kazán erre a meglévő kéményre nem köthető rá. A szerelt kémény előnye, hogy a többi megoldáshoz képest kifejezetten olcsó, és hozzáértő kivitelezés esetén kiemelkedően hosszú az élettartama. Mivel a szerelt kémény kivitelezése relatíve gyorsan és tisztán végezhető el, népszerű kéménytípusnak számít. Ráadásul tetszőleges tüzelőanyaghoz alkalmazható, és utólag is egyszerűen helyezhető át, illetve magasítható.

Mikor válasszunk turbós kéményt?

Ezt a kéménytípust a zárt égésterű gázkazánoknál használják. Sajátosságuk, hogy az égés során felhasznált levegőt nem a belső térből, hanem kívülről vezetik az égéstérbe. A turbós kémények egyik altípusa a koaxiális vagy „cső a csőben” rendszer. Itt egyetlen, dupla csövön áramlik az égéstermék és az égéshez szükséges levegő – előbbi a belső, utóbbi a külső csövön. Előnye, hogy a belső cső a benne áramló égéstermékek magasabb hőmérsékletének köszönhetően előmelegíti a kívülről beáramló levegőt, amely az égéshez szükséges.

A másik altípus a szétválasztott vagy osztott rendszer. Az égésterméket ebben az esetben egy bélelt kéményen keresztül vezetik ki, miközben az égéshez szükséges levegő beáramlása egy másik, ettől távolabb elhelyezett csövön történik. Előnye, hogy a levegő beszívási útja jelentősen megrövidülhet, így kisebb teljesítményű ventillátorral felszerelt készülék is elegendő. Mivel a beszívott levegő nem hűti le a kiáramló égéstermékeket, így kevesebb kondenzátum képződik.